Kapaszkodok egy szóba

Kapaszkodok egy szóba: szeretlek,
s neved mormolva merengek
viszonzatlanul

Kapaszkodok… nélküled káosz, zűr
az élet, megun, összegyűr
s elhajít

Kapaszkodok… még nem eresztlek
magamból, s mint jó eretnek
vallak

Kapaszkodok, mert egyebem nincs,
e szó köztünk ördögbilincs,
zártalan

Kapaszkodok… alattam végtelen űr,
s ha a nem felfal kívül-belül
zuhanok

Kapaszkodok, de érzem jobb volna
ujjaimat róla lassan leoldva
eresztni

S arcod magamba temetve
Kharonnal evezve szeretni,
szeretni

2009.03.24/25.